http://nagydoki.npage.de
Sántika

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

A sántika, vagy sántikálás.

 

 

Annakidején Bélteken az iskolaudvarok, házak előtti terek, udvarok, templomkert, tele voltak egy jellegzetes ábrával , mintha a Naszka fennsikon lettünk volna a Sántika vonalai miatt . Általában leányok játszották, de nem volt ritka, hogy fiúk is beleavatkoztak, vagy játszani, vagy elrontani az ábrát . Ilyenkor a játékosok odébb mentek s újra szerkesztették a sántikát . Szarvadi Zoli volt ilyen rontós, verekedős fiúcska iskoláskorában .

Egy megfelelően nagy cserépdarabbal egy szabályos téglalapot rajzoltak, melynek hossza másfél méter hosszú, szélessége egy méter . Ezt a mértani ábrát jó szemmértékkel felosztották hat egyenlő kockákra úgy, hogy húztak hosszan egy az ábrát kettéválasztó vonalat s erre merőlegesen egyforma távolságra két vizszintes vonalat . Igy hat egyforma 50 cm-es oldalú négyzet alakult ki, ezeket elnevezték szobáknak . Volt két pihenő szoba ( ha megszámozzuk a szobákat kezdve a téglalap jobb oldalától, akkor a hármas szoba volt a pihenő( fennt), a másik oldalon fenntről folytatva a számolást az alsó kocka, a hatos szoba lett a másik pihenő( lent).

A játék úgy kezdődött, hogy az egyik játékos a dobó követ ( aminek nagyon jól megfelelt egy már elkoptatott cserépdarab,vagy lapos kő), az első szobába dobta. Ha a kő kigurult az ábrából, vagy máshová esett, például a vonalra, vagy csak elérte azt, vagy más szobában landolt,akkor a kezdő játékos kiesett és a társa, társai következtek . Ha a kő beesett a szobába s annak egyik falát sem érintette akkor az alapvonalat  lábbal nem érintve a játékos fél lábon beugrott a szobába és a cipője orrával, vagy a nagylábujja hegyével, fél lábon ugrálva,   igyekezett kirúgni a követ a szobából. Nem volt egyszerű dolog, ha a kő a vonal mellett volt, mert egy rosz mozdulattal az elérhette a vonalat, amit a játszó társ árgus szemmel lesett és ez végzetes volt. Ilyenkor kiesés volt a büntetése a sántikálónak s próbálhatott szerencsét a következő gyerek .

Ha sikerült a követ egy jól irányzott rugással a szoba elülső vonalán az alapvonalon kirugni, kezdődött a második szoba meghóditása . Sántikálás közben nem volt szabad a vonalra lépni,vagy megérinteni azt, vagy ne adj Isten két lábra ereszkedni .Ha a kő közvetlenül a vonal mellett volt, ésszerű volt rálépni és a láb hátráló mozdulatával onnan a szoba közepe felé vonni . Ilyenkor a lábhegy látszólag a vonalon volt, vagy virtuálisan meg is haladta azt, de nem érintette a vonalat magát mert a kő felemelte a lábhegyet. A harmadik szoba a pihenő volt . Amikor a dobókő ott landolt, akkor az egyes, kettes szoba fél lábon való átugrálása után ott szabad volt két lábra állni, mintegy megpihenni, s a cserépdarabot óvatosan a cipő hegyével áttolni a kettes szobába, ahol ismét sántikálni kellett s átvinni a követ az első szobába, onnan ki a szabadba.

Következett a négyes szoba, majd az ötös és végül az utolsó szoba amely szintén pihenő szoba volt . Ha mind a hat szobát sikeresen megjárta a játékos akkor lefoglalt egy szobát, mégpedig úgy,hogy háttal állva a Sántikának a kezét a feje felé emelte és igy dobta a szobák valamelyikébe a dobókövet  s azt vonalakkal meg is jelölte, bele irta nevének kezdőbetüit .Ha a dobókő kigurult az ábrából vagy valamelyik vonalra esett, akkor a foglalási kisérlet meghiusult. A játék folytatásában az ellenfélnek nem volt szabad a lefoglat szobába belépni, csak ha azt a tulajdonos megengedte. De büszkeségből ezt nem is igen kérték, de akkor át kellett ugorja a szobát, s a követ egy jól irányzott rugással átfutassa a szobán vigyázva arra, hogy a szoba vonalait sem lábbal sem a dobókővel ne érintse. Nem igy a szoba tulajdonosa aki a követ besántikálhatta a szobájába ott letehette a lábát akár a pihenőben. A pihenőket is el lehetett választani szobának, s akkor a játék még nehezebbé vált . Akkor hagyták abba, ha megúnták, anyú segiteni hivta be a mihaszna lányát, fiát, vagy elfogytak a szobák . Akinek több szobája volt az nyert .

Volt a játéknak később más változata is, más figurákkal , de ez volt a klasszikus Sántika .

 

Dr. Nagy Antal, 2009.Ápr. 25.

 

 

 

 

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben