http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

 

                                                A NAPRAFORGÓ.

 

 

        Nem hiányozhatott a kultúrnövények közül a napraforgó sem Bélteken. Ez a növény azért kapta ezt a nevet, mert amikor virágzik "arcát" mindig a Nap felé forgatja keletről-nyugatra. A napraforgó végterméke biztositotta a béltekieknek a disznózsir mellett a háztartási olajat. Már akkor a köztudatban benne volt, hogy csak zsirral főzni egészségtelen és mind gyakrabban használtak az étel készitéshez napraforgó olajat. Például a rántáshoz meg a sülthúshoz, levesekhez, salátákhoz. Pántlikás fánkot, csörögét, tarkerlit,strudlit csak olajban lehet késziteni.  Majonéz, vinetta, nem volt divatos Bélteken. Bohuséknál a szomszédban egyszer kináltak meg  vinettás kenyérrel, de meg sem ettem, mert szokatlan izű volt . A béltekiek nagyon valásosak voltak és a hitük diktálta böjtöket igen szigorúan betartották . Ilyenkor nem volt szabad zsirral főzni és az olaj átvette annak szerepét a főzésben.A fontosabb növények mellett a napraforgó is trónkövetelő volt a legjobb földekért. Ákos, Dobra, Gyöngy és Géres sőt Szakasz felé is hatalmas táblák voltak vetve s a reggeli nap mind maga felé forditotta a  sok aranyszinű virágot és megtelt a hely jellegzetes illattal .  Ez a növény sem birja a fagyot, ezért áprlisban a máléval egyidőben ültették . Bélteken a fekete magvú, közepes nagyságú napraforgó fajta volt a menő, abból lett sok olaj . A csikos nagyszemű inkább szotyinak volt jó. Géppel vetették s a tavaszi napsugár hamarosan kicsalta a magvakból a  szőrös,kétlevelű egyedeket. Gyorsan nőt és igyekezni kellett a kapálással, mert ha a gaz felvette nehezen lehetett kitisztitani, egyezni. Háromszori kapálás, ritkitás elégséges volt. Hamarosan szárba szökkent és nagy szivalakú,recésszélű leveleit kitárta a nap felé. Nagyon táplálóak voltak ezek a levelek a libáknak, kacsáknak és annakidején zsákoslag szedtük s cipeltük haza a hátunkon a napraforgótáblákból minden nap . Néha a határkerülő kiüritette velünk a zsákot, azt ellenőrizte nem e loptunk egyebet .Apróra vágva ezeket a leveleket kicsi korpával, netán málédarával összekeverve, jól lehetett lakatni vele a mindig éhes, zajos liba és rucafiukat. Úgy megtömték a begyüket, hogy félreált a nyakuk, viszont egy óra múlva ismét éhesek voltak s összepiszkitották az udvart . Siserehad ! ( Én néha kitoltam velük, mert az ételt a csűrhöz, a vizet meg a kapuhoz tettem !)  Amikor a növény elérte a másfél métert, megjelentek a bimbók, melyek pár nap alatt öklömnyivé nőttek, majd tányér alakot vettek fel.A tányér szélén az addig befeléhajló zöld szinű virágszirmok kinyiltak, sárgává változtak és az egész virágzat hasonlitani kezdett egy hatalmas darázsfészekre,vagy egy stilizált napkorongra, melynek mindenegyes mozajkjából kis porzós virágok fejlődtek ki . Ezeket aztán egész nap dongták a méhek és mindenféle rovarok . Egy pár napig a virágok mint a katonák a diszparádén mindig a nap felé tekintettek, majd fokozatosan elnehezült a fej és a föld felé kezdett fordulni, forgásban megállapodott, a sárga virágszirmok elszineződtek és leestek s hamarosan lehetett friss napraforgó magot enni . Ez persze tetszett a madaraknak is melyek nagy csapatokban dézsmálták a termést . Itt jút eszembe egy  megfigyelés melyet  megosztok az olvasóval, hátha nem tudná . Körörvos koromban Alsószopron a rendelő mögött egy darab megművelhető, jóminőségű földdarab is volt . Minden évben kukoricát termesztettem és körbe-körbe a szélein napraforgót . Annakidején volt olyan vállalkozás, ha beadtál egy bizonyos mennyiségű napraforgó magot az államnak, azért hivatalosan,bonra, olajat kaptál a boltból. Nos a szomszéd is, aki raktárnok volt a kollektivgazdaságban, körbeültette a földjét napraforgóval de minden évben jól megműtrágyázta azt .Volt neki honnan potya műtrágya.  A máléja is szebb volt s a napraforgó magtányérjai is sokkal nagyobbak mint az enyéim .  Megyek egyik délután a kertre vizitelni és nézem , hogy az áthaladó magasfeszültség vezetékei tele vannak tengelicével és bosszúsan állapitottam meg, hogy igen csak megdézsmálták a napraforgótányérokat, de csak az enyémeket . A szomszédéhez hozzá sem nyúltak . Mi a fenét tett a szomszéd a napraforgókra, hogy az övét nem szeretik ?? Nagyobbak a szemek és nem tudják kiszedni ?? Egy napraforgó fej a szomszédból áthajlott az enyémbe, letörtem belőle egy darabocskát és magamban morfondirozva elegetni kezdtem. Minden megvilágosodott előttem  ! A magok keserű izűek voltak a műtrágyától, az enyémek meg édesek, ezért tetszett jobban a madaraknak is . A madarak nem hülyék, de az ember néha igen az ! Tudni illik, hogy a műtrágya nagy mennyiségben igen mérgező . Voltak esetek a kollektivben is, hogy a juhok a mezőre kivitt műtrágyacsomó nyomán keletkezett tócsából ittak és mind felfordultak . A nitrát alapú műtrágya még bomba gyártására is alkalmas, meg sört is lehet vele hűteni, veszélyes portéka ! Amikor ide jöttem Székelyföldre, elborzadva tapasztaltam, hogy pityókaültetésnél,vastag műtrágya ágyba ültetik a gumókat, mintha lehavazott volna . Szép volt a termés, de moslékizű és hamarosan tapasztaltam negativ hatását is. Annyi szivinfarktus és agyvérzés volt a faluban, hogy a mi vidékünkön  feleannyi sem ! Itt székelyföldön gyengébb a föld és igy serkentik nagyobb terméshozamra, tönkretéve a föld biológiai állagát . A műtrágya serkenti a növekedést és csökkenti a növény szárának a szilárdságát, mintegy felfújja azt . Gyengiti a rostokat és a kötőszöveteket ( az embernél is) . Ezért dől le a megműtrágyázott búza, kukorica, ezért kellett elrontsák az alsószopri kendergyárban a lenrost szilárdságát mérő műszert Piricsiék, mert a műtrágyás len végterméke igen gyenge volt és nem felelt meg a stas-nak . A jappánok sem vették meg emiatt a feldolgozott lent. Ha kiszakad valakinek a fenekén a nadrág, az azt jelenti, hogy műtrágyás rostokból gyártották a cérnát és ezzel varrták a ruhát ( a gyapotra is szórnak műtrágyát ).  A műtrágya felszivódva a növényi és állati eredetű élelmekbe s onnan az emberbe, kárositja annak szöveteit . Szakadékonyak lesznek az izmok, a szivizom és az erek, megváltoztatja a vér összetevőit és kárositja főleg a hasnyálmirigyet, pajzsmirigyet, mellékveséket, májat, stb. és innen a sok cukorbetegség, agyvérzés, szivinfarktus, pajzsmirigy és mellékvese elégtelenség, májcirózis. A diplomadolgozatomat ebből a témából akartam irni, hogy segitsek az emberiségen, mert ezért mentem el messzeföldre tanulni, de erélyesen lebeszéltek róla .  Marosvásárhelyen is műtrágya gyár működik és megállapitásaimat ipargazdasági és államellenes tevékenységnek minősitették volna, amiért akár börtön is járt volna. Az emberéletért nem kár ! Minden tevékenység a pénz, a haszon érdekében történik manapság is .

      Ezen kis kitérő után térjek vissza az iparnövényünkhöz . A napraforgó magok fokozatosan beértek, a tányérok elbarnultak, megfeketedtek s a napraforgó szára is száraz kóró lett . A fejeket éles késsel learatták és szekereken csűrökbe szálitották. (Később kombájnnal aratták .) Ügyelni kellett eső ne nagyon érje . Szerte a faluban kalákákat rendeztek a napraforgó fejek kiverésére . A szellős, petróleumlámpákkal kivilágitott bélteki csűrökben körbe ülték a napraforgó csomót és félméteres erős botokkal csapásokat mértek a kisszékre, tönkre, marhatökre tett napraforgótáblákra . Doboltak! Igy a napraforgó szemek kiugrottak kicsiny celláikból és összegyültek a csűr földjén . Itt is sok beszéd és mese elhangzott, volt hogy éjfélben mentünk haza és a zsebünk mindig tele volt napraforgó maggal . A kivert fejeket gödrökbe rakták és komposzt lett belőle . A kórékat learatták és elsőosztályú anyag volt keritések készitésére, tüzelésre . Később felfedezték, hogy a napraforgó fehér bele kitünő alapanyagokat tartalmaz a kozmetikában előállitott krémekhez . Kiüresitett darabjait a szövésben csörlőnek is használták (lásd,kenderkultúra).  A magvakat száraz helyen megszáritották, rostálták, tisztitották,majd alkalom adtán az olajütőbe szállitották. Bélteken hires olajütő működött a malom épületében. Ganz féle impozáns, két méter magas, hidraulikus oszlopokkal, acélkosárral ellátott erős prés . Úgy látszik a szocialista falu és a kollektivgazdaság vezetősége nem tulajdonitott neki különösebb értéket, mert beadták az ócskavasba.(Nem kell olajprés, van a boltban elég olaj, nem kell lófogat, van traktor,pékség sem kell, stb. ) A prés a malom bal szárnyában működött és szakavatott munkások kezelték. Itt a magvakat sorbanállás után beöntötték a garatba, onnan a szelelőbe majd a hántolóba kerültek. Innen lehetett venni zsebnyi olajos magot . A nagyrészt meghántott magvakat megdarálták, kissé megpörkölték egy forró, fényes vaslemezet tartalmazó kemencében,melyben a napraforgó meghántott héja szolgáltatta a hőt . Innen adagonként belerakták az olajprés ketrecébe, megdömöckölték egy nehéz vasdoronggal, acél korongokat helyeztek emeletesen a masszába és fölé amig a kas megtelt, majd  ráengedték a nyomófejet . A nyomás a préskas lyukasztott oldalán fokozatosan kinyomta az olajat , mely habzodva belefolyt egy, a prés előtt lévő tartályba. Olyan friss napraforgóolajillatott csak ott lehetett érezni, mely röktön éhségérzetet okozott a szemlélődőnek . Szabad volt a frissen csorgó sárga olaj alá kenyeret tartani . Igy verte el éhségét sok sorban álló ember a malomban. Csak kenyeret  kellett vinni hazulról, mert a molnár még sóról is gondoskodott . Finom ártézi viz folyt a malom mellett, mellyel a szomjazók szomjukat olthatták, vagy akár egy-egy liter bor is előkerült a közeli pincékből. Amikor már az olaj nem folyt a présből, felszabaditották a nyomást, kinyitották a kast és az acél lemezek közül kihengeredtek a négyújnyi széles kofrakorongok . Ezeket haza lehetett  vinni és a disznók eledelébe belekeverni ( ha sokat adtunk volna belőle, csepegőssé vált volna nyáron a szalonna). Néha jómagam is befaltam egy-egy darabot . Ehető volt. Olyan kemények voltak ezek a korongok, hogy kalapáccsal sem lehetett összetörni őket, cukorral keverve akár halvát is lehetett késziteni belőle. Megáztatva viszont kiengedtek és adagolni lehetett a mennyiséget az állatoknak . Dióhéjban ennyit erről a fontos iparnővényről, melyet immár nem dolgoznak fel a bélteki malomban, mint ahogy a malom sem működik, az olajat a lisztet, sőt a kenyeret, a korpát, mely néha fűrészporral van összekeverve a boltból, vagy lerakatokból veszik és semmi köze a napraforgóhoz, mint ahogy a "nájlonboroknak" sem a szőlőtőkéhez. ("Meleg a sör, de nekünk igy is jó" ! )

 

Dr. Nagy Antal 2017. május 14, a nagy árvizek évfordulóján .

A bélteki malom az ótemetőből nézve. Eltünt a molnárlak !

A bélteki malom .

Mivel működött a bélteki malom ? Még emlékszem arra az időre amikor a hátsó részben egy hatalmas öntöttvasból készült kazán volt, akár egy gőzmozdony és annak hatalmas kereke hajtotta szijátételekkel az egész malmot . Az ötvenes években kisérleteztek egy széngázzal működő motorral, de annyi fát igényelt, hogy domboldalakat kellett letarolni etetéséhez és akkora helyet foglat el, hogy alig fért el a kazán helyén. Emellett csak ha sok széngáz gyült össze, akkor működött teljes kapacitással. Ezután valahonnan hoztak egy kétütemű Diesel motrot mely viszont motorinával működött és amikor nem volt motorina, nem ment a malom .Az ákosi Pálinkás féle malomban is sokáig püfögött egy kétütemű motor, mely estenként egészen Béltekig hallatszott. Ekkortájt hoztak egy villanyt gyártó dinamót is a gépházba és a malomtól kezdve a főúton felállitott oszlopokon megjelentek az első villanykörték avagy Iljics lámpái, pedig Eddison fedezte fel a villanykörtét. ( Többet nem botorkáltunk viharlámpával a pincébe a sötét malomutcán. )Eleinte pislákoltak, de kijavitották a hibát és az utcai világitást kiterjesztették az egész faluban . Aztán komoly szerelőcsoport jött a hatvanas évek elején és elkezdődött a szocialista villamositás. Most már a házakba is vezették a villanyt, a malom erős villanymotrot kapott, megjelentek a villannyal működő háztartási gépek s főleg a rádió,a mozi ( a Buszen féle épületben működött )majd a televizió, mosógép,jégszekrény stb.

Nem tudom mi történt a malom oldalánál folyó, kitünő vizű ártézi kúttal, mert sok ember szomját oltotta és vizet is vittek  belőle sokan . Érdemes volna utánafúrni ! Amint a fenti képen is látható épületet húztak rá !

 

2017 május idusán .

 

 


Napraforgó.

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben