http://nagydoki.npage.de
Brunner és a gyerekek.

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

BRUNNER ÈS A GYEREKEK.

 

Krasznabéltek cimere.

Brunner plébános idejében történt, hogy Haraszti István meg Tepfenhart Öcsi a Hosszú, szentmise alatt a hittanterem mellett spikáltak. Mise végeztével a pap a sekrestyéből jövett,gyereksírásra lett figyelmes . Hátrább került a cinterembe s a gótikusan épített bélteki templom egyik mélyedésében ott találta Haraszti Istvánkát sírva. Miért sírsz Istvánka ? -ismerte jól, hisz a vegyes üzlet boltosának, Pityu bácsinak a fia volt. Bühüm ! A Hosszú Öcsi mind elnyerte a pénzem !

Na látod kisfiam, megbüntetett az Isten, mert nem voltál a szentmisén, korholta a pap a fiúcskát. Bühüm, zendített rá Istvánka még keservesebben, de az Öcsi sem volt a templomban, őt miért nem büntette meg a Jóisten ?  Erre már nem jött válasz, csak megsimogatta a pap a kisfiú fejét és ebédelni sietett.

  Más adoma.       Igen tevékeny tisztelendő, majd pébános  volt Brunner pap. Sokat foglalkozott a fiatalsággal, be is hívták néha a néptanácshoz gyónni a kupcihérok. Történt egyszer, hogy  Nágel Mátyás, a Fixler unokája és generációja (a gyöngyi utca elején laktak, Nusszer Janibácsiék mellett a téglaszin "szájában ")  következett a hétévesek elsőáldozásához . Járt is mindenki szorgalmasan a hittanórákra, hogy áldozócsütörtökön díszruhában, a fiúk kosztümben, nyakkendővel, a lányok meg kismenyasszonynak öltözve magukhoz vegyék a szentáldozás szentségét, római katólikus ritus szerint . Előző nap délután gyónni is kellett menni mindenkinek. Nágel Matyi is megjelent a helyszinen ahol nem volt nagy a tolongás . Igy csak egyedül volt kénytelen a sötét templomon végigbaktatni, majd benyítni a még sötétebb gyontatószékbe. Szegény fiúcska, addig is a torkában zakatolt a szive, de amikor a gyontatószék rácsos ablakán keresztül észrevette Brunner plébános csillogó szemüvegét úgy megijedt, hogy se szó se beszéd, kirohant a gyontatószékből s irány a legközelebbi kijárat. Brunner plébános sem volt rest, gyorsan belátta a helyzet komolyságát és fehéringesen, stólásan, szemüvegesen utánaeredt az inaló gyereknek . Gyere vissza fiacskám ne félj tőlem, én vagyok az, kiáltotta lihegve Matyi után, aki az ismerős hangra a templomajtóból megfordult és csodálkozó hangonon, nagy szemeket meresztve, selypítve, remegő hangon megkérdezte: Hát mada azs tistelendő Úr, azst hittem, hogy a Wasserház ?  Emiatt Nágel Matyit, Wasserhaz-nak csufolták a gyerekek s néha a felnőttek is . ( Lásd más gyermekijjesztő teremtmények, Jusztinéninél)

 

Dr. Nagy Antal , 2009. 04.24 .

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben