http://nagydoki.npage.de
Rohosz Márti

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

ROHOSZ MÁRTI .

 

 

                 Annak idején mindenki ismerte Krasznabélteken Rohosz Mártit . Nem mintha híres ember lett volna, avagy különleges szolgáltatásokat tett volna közösségének. Rohosz Márti egyszerű szolga volt egy bélteki gazdánál, nevezetesen Kaplonyi Ferinél. Valamikor az első világégés után került e vidékre s maradt itt szolgának. A háborúban légnyomás érte s ez gondolkodására, viselkedésére is rányomta  a bélyeget. Nem volt százszázalékos, avagy hiányzott egy kereke. Különcködéseit az egész faluban mesélték máléhántás vagy napraforgócsépelés idején a bélteki tágas csűrökben.Állítólag családja, rokonai voltak Kárpátalján,de nem tudott, nem akart visszatérni övéihez.

Itt szerette, itt szokta meg a krasznabélteki tájat és embereket, a pincéket, a vackát az istállóban s szivvel -lélekkel szolgálta gazdáját, mintha csak oda tartozott volna a családhoz. Rohosz Márti arról lett híres környezetében, hogy nem lehetett semmivel sem kihozni a sodrából.

Például: Cséplés után, felrakták a búzával tele zsákokat a szekérre s indultak haza a lógerből ( szérű). Mártinak felvett szokása volt, hogy mindig az ökrösszekér után kullogott mint egy hű kutya, de sohasem ült fel arra. A rázkódástól az egyik zsák elfordult, elérte a szekérkereket s a surlódástól kilyukadt. A búza folyt az útra. Márti mezitláb volt, mint mindig nyáron s azzal szórakozott, hogy sétált a búzában, fel-feltartotta a lábát a búzasugárba, kacarászva magában, élvezte a búzaszemek csiklandozó hatását. Hazaérve a gazda haragtól tajtékozva vette számba a kárt s elővette Mártit .

Te Márti, hát nem láttad, hogy folyik a búza a zsákból ? Márti rendithetettlen nyugalommal válaszolt bamba kifejezéssel. Én láttam, még sétáltam is benne ! De hát miért nem szóltál te szerencsétlen ? Hát én azt hittem annak úgy kellett lennie, válaszolta derűs képpel !

Máskor a csépeletlen búzát vitték a szérűre, szokás szerint a kévehányó villákat beszúrták a szekér tetején lévő kévék egyikébe. A rosz útviszonyok miatt azonban a villa egy kátyuban kilazult, leesett, pont a szekér után járó Márti lábába . Márti oda se neki, ment tovább mintha mi sem történt volna. A lógerbe érve a gazda észreveszi, hogy az egyik villa hiányzik. Te Márti ! Nem láttad a villát, mert valahol leesett a szekérről . Én láttam bizony, hogyne láttam volna, hisz megsebezte a lábam, itt ni, felelte együgyűen Márti. Te istenverése, miért nem szóltál, förmedt rá a gazda ? ! Jött a derűs válasz : Én azt hittem annak úgy kellett lennie !

Szénahordáskor  Kaplonyi gazda jól megrakta, rakatta a szekeret Márti segítségével s már éppen fordultak volna be a kapun,de meg kellett állni kaput nyitni . Márti mint mindig a szekér után jött,de mivel pont cigarettára gyújtott, elfigyelt s nem tudott megállni ,a gyufa lángja  meg belekapott a száraz szénába. Még előre kiáltott, s hangjában némi izgalmat is lehetett kivenni; Gazda ! Gyúlik a szekér !

Kaplonyi azt hitte viccel, s visszaszólott nagy nyugodtan: Had düljön ott, már itthon vagyunk ! Felemelve a tekintetét, meg valami füst is megcsapta az orrát, rémülten látta,hogy az egész szekér széna lángokban áll . Alig volt ideje kifogni a marhákat,az egész szekér lángbaborult s elégett kapulábastól együtt. Még jó hogy a közeli ház stukator deszkájába nem kapott bele.

Érdekes módon,nem volt káromkodás, sem szidás, sem verés. Márti széles vigyorgó ábrázata a legnagyobb indulatokat is lehűtötte.

Vasárnapokon,délután Márti általában szabad volt s a pincesoron tartózkodott,vagy kuglit állitott a közeli kuglizóban,ahol zsinórban vagy kriegspartiban folyt a játék . Zsebében saját pohara volt, ha megkinálják borral, legyen miből igyon. Sokszor berugott, de egyszer sem volt csúfság tárgya, mint a farsangtemetés áldozata stb. Senki nem törődött vele hogyan megy haza, hol alszik, mi lesz vele. Márti reggel pontosan a helyén volt s végezte a dolgát biztatás nélkül .

Egy alkalommal a Hosszú Jóska pincéjében ivott, aki "tanult" ember volt, mert három egyetemre is beiratkozott, de egyet sem végzett el ,mert közben elvitték a Dunacsatornához egy " kis " közmunkára. Hosszú Jóska többedmagával igy ugratta Mártit : Hallod e te ? Nem szolgáltál már eleget ? Holnap mondd meg annak a fukuri gazdádnak,hogy felszabadíthatna már ! Adhatna neked egy köböl földet, meg egy hízót, mert van neki honnan, aztán feleségül vennéd Moki Marit, aki jómódú  kolduló cigányasszony volt, saját kulipintyóval a Téglaszinben, oszt élnétek mint Marci hevesen !

Márti mintha mi sem történt volna, foghijjas száját mosolyra húzta, s kacagta a viszás helyzetet, de mintha egy kicsit megsértődött volna. Nem sokára kitámolygott a pincegátorból és eltünt a sötétségben, még el sem köszönt. Katonadolog, mondták a jelenlévők. Reggelre kijózanodik s folytatták az ivászatot.

Másnap reggel Kaplonyi arra ébredt, hogy bőgnek a marhák az istállóban és a disznók vetik széjjel az ólat. Hol van Márti ? Ilyen még nem történt,hogy ne legyen a helyén egy kis pincézés után ! Gyorsan felkapta a ruháit, kiment az ólba s kereste Mártit a vackában. Márti hé ! Kellj már fel, a hasadra süt a nap ! Éhesek az állatok ! Hun vagy már na ? Márti vacka üres volt. Hova a fenébe vesztél el ? Bement a szénatartóba s mikor felnézett, földbe gyökerezett a lába . Márti ott lógott egy  kötélen élettelenül ,megfejthetettlen bárgyú mosollyal az arcán.

 

Dr. Nagy Antal. 1988.10. 28 .

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben