http://nagydoki.npage.de
Péter Tóni a nagy vadász.

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

PÉTER TÓNI, A NAGY VADÁSZ .

 

 

 

Hatalmas, nagyhasú és tekintélyes ember volt Bélteken Péter Tóni . Ott lakott a gyöngyi utca elején . Valamikor jól menő vendéglője és mészárszékje is volt . Akkoriban nevelte meg a pocakját akkorára mint egy akós hordó. Sokszor elnéztük amint  zavarta ki a tyukokat a kertből. Megbotlott, hasra esett és sehogyan sem sikerült felállnia ( az öreg Bohus  is ilyen pocakos volt a szomszédban). Egy darabig egyensúlyozott hordóalakú hasán, hol a feje, hol a lába érte a talajt, akár egy teknősbéka amikor hátára fektetik úgy kinlódott, hogy lábra állhasson. Több kárt tett a veteményben mint a kaparászó tyukok. Szidta is Rézi néni a felesége, akin látszott, hogy valamikor jobb időket is megélt. A házuk falán melyben most a kocsma helyett ovoda működött, a bejárati ajtó két oldalán, ahova három betonlépcső vezetett ,most is azt irta két nyelven:  Bor, Sör, Pálinka, meg Vin, Bere, Rachiu . Mivel szemben laktunk, azon tanultam meg olvasni három évesen, ma is barátaim a betük is meg az italok is ( Antialkoholista vagyok, Nagy ). Nem tudom miféle festéket használtak annakidején, de hiába meszelték le az irást többször is a kommunisták, úgyis átlátszott az a büdös, fekete, kapitalista festék, főleg ha az eső megverte a falat. Itt tartották estenként az analfabéta kissebbség intenziv kisegitő kurzusait Moki Marinak, Betcinek, Martocsánéknak, Vargáéknak, Botáéknak stb.

Egyszer engem is elvittek, még pelenkásan, mutassam meg ezeknek a kultúrálatlan embereknek a betűket, ha már az ovoda faláról megtanultam őket. Mutattam is, de erre csak azt mondták finoman: Menj haza kisfiú, mert te már többet tudsz mint mi öregek. Bátyámmal ketten, anyánk unszolására, minden január 17-én átmentünk felköszönteni Tóni bácsit. Ült egy hatalmas karosszékben az üveges almárium előtt, mellette a görbebotja, szájában kialudt tajtipipájával, lelógó bozontos bajusszal. Reánkherrent félelmetes torokhangon : Mit akartok gyerekek ?! Erőt egészséget névnapján Tóni bácsi, köszöntöttük reszketeg cérnahangon, s az ajtót lestük, hol lehetne minnél hamarabb kámforrá válni. Na álljatok csak meg! Ti a szomszédból vagytok, nemde, vidult fel a hatalmas hájtömeg s alig tudta ránknyitni kövérségtől összedagadt szemeit. Kihúzta az üveges almárium egyik fiókját, hosszasan kotorászott benne reszketős meggörbült ujjaival, majd kiosztotta a jutalmat. Na nesze neked, mondta a bátyámnak Lőrincnek, két bani s körmével odatoloncolt két rézérmét a hatalmas asztallapon a bátyám irányába, aki azokat boldogan felkapta s könyökig sülyesztette kezét a nadrágzsebébe. (Anyám varrónő volt s akkora zsebeket varrt a nadrágjainkra, hogy onnan semmi ki nem eshetett) Na nesze neked is te tökmag, mondta nekem s direkt a nyitott tenyerembe rakott egy banit, hisz én úgysem értem volna el az asztalt, még barackot is kaptam a fejemre. Nehezteltem is rá, miért nem adott nekem is két banit, hisz én is felköszöntöttem ?  De úgy látszik Tóni bácsi a tömeget s a kort tisztelte s nem a jóakaratott, vagy lehet a barack is ért valamit..

                Tóni bácsi a vadászatnak is hódolt . Sokszor megcsodáltuk amint kifordult a kiskapun, fényes barna bőrcsizmában, zöld priccsesnadrágban, zöld vadász kabátban, melynek nem tudta összegombolni az alját. Zöld volt a kalapja is melyből nem hiányozhatott a vaddisznósörte meg a mátyásmadárszárny. A fácán még akkor nem volt divatos mifelénk. Hátán sötéten villogott kétcsövű puskája, ahogy imbolyogva haladt a főutca felé a sáros járdán . Fegyver és vadászengedélye is volt, eljárt a vadászegyletbe is. A  mi időnkben  viszont, a bekeritett tornácáról inkább csak  a szarkákat meg a csókákat lövöldözte, ha azok le mertek szállni a csűr mellett álló hatalmas diófájára. Mesélték a faluban, hogy fiatalabb korában sem igen bravuroskodott a vadászatban .Olyan kocavadász volt.  Egy szólás  is lett honos a vadászok között .- Te is csak olyan vadász vagy mint Péter Tóni ! -

Egyszer Péter Tóni vadászni indult. A pincék felé vette az útját s onnann a Nagyhágó felé eregélt komótosan . A nyulak pont a Nagyhágó tetején gyüléseztek ( akkoriban az volt a divat). Ahogy a "nagy" vadász haladt a hágón felfelé ,a puskája csöve tünt fel elsőnek, amit a nyúlörszem azonnal észrevett s riadóztatta a többit : Itt a vadász ! Meneküljön akinek kedves az élete ! A nyulak meredten néztek pár pillanatig a puskacsőre, aztán megjelent a  nagy  zöldkalapos fej is . Erre vidáman hancurozva elbújtak a szőlőkeritésben ,ha mégis kedve lenne közéjük durrantani ,kár ne essék  valamelyikükben s  mondták volna : Nyugi, nyugi, nincs ok semmi ijjedtségre, hiszen ez csak Péter Tóni ! Na ilyen vadász volt, hogy még a nyulak sem féltek tőle .

 

Dr. Nagy Antal. 2001.május 1.

Később találkoztam igazi vadászokkal is . Például, a kisbaconi Veres János bácsi . Ma is él ( 2011.09.07), mert  meglátogattam, 92 évesen. (Meghalt 2013-ban ) azt merte mondani Maurernek (Ion Gheorghe Maurer), meg Ceausescunak ( Nicolae Ceausescu ), amikor Erdővidéken vaddisznóra vadásztak s azok nem akartak felsorakozni a puskacső előtt s persze ezért a helyi vadászokat kapták le a tiz körmükről : "Porc ai fost, de ce n-ai tras ! "  Ha nem lett volna az a pici "i"akkor nem hangzott volna igy, hogy "Disznó voltál, miért nem lőttél " ,hanem : Volt disznó , miért nem lőttél. Egy ilyen kis hibáért azért nem akasztották fel János bácsit. Ma is paroláztam vele. Aztán megkérdezték tőle: János bácsi, sunt mistreţi ( vaddisznó) . La noi intodeauna sunteţi mistreţi ! ( Nálunk önök mindig vaddisznók)

Régóta itt vagyok a székelyek között ( ha ídőben számitjuk akkor többet mint Bélteken) Rengeteget fejlődik humorban-góbéságban az ember. Ez igazi, tiszta humor, csak nevetni lehet rajta.

                                       1968-ban jöttem először Nagybaconba, pont azon a napon amikor az oroszok bevonultak Prágába. (én háztűznézőbe) Akkor is Ceausescu a székelyekhez látogatott. ( Talán segitségért ? Érdekes, amikor valami baj van minden államfő a székelyekhez fut.) .                                    Naggyülés Csikszeredában 1968 nyarán. Éltetik az államfőt, só, kenyér,kürtőskalács,fonott kalács, székelyruhás lányok, elkötik az útat, stb. A népgyülésen többek között,felszólalt a csikszentsimoni új disznóhizlada képviselője: "Vă mulţumim din inimă, dragă tovarăşe Ceaușescu, că ne-aţi făcut o porcărie mare ! Nimeni nu n-e a mai făcut aşa mare porcărie !"  Ezt jól megköszönte ! Tükörforditásban:  Szivből köszönjük drága C elvtárs, hogy nekünk akkora disznóságot csinált. Senki ekkora disznóságot nekünk még nem csinált ! A baj ott van, hogy a disznóhizlalda az nem porcărie.  Persze a kürtőskalácsnak még nincs román neve, de a keresztanyád térdekalácsa székelyrománul igy hangzik. "Cozonacul de genunchi al mamei tale de cruce". Van ilyen kifejezés gyüjtemény a netten a "szekelyroman.ro" weboldalon a Transzindex patronálása alatt. Van ilyen nóta is,hogy: Rândunica din Harghita, când pleacă departe. Nu-şi lasă cuibul aicea, fără nici o jale. Nori negrii au invadat tot ţinutul, Cuibuşorul nostru cel cald a rămas iarăşi gol! Aş pleca şi eu departe până în Africa, dacă n-aş fi trup şi suflet pe lângă Hargita . Nu plâng măiculiţă dragă, doar mi-am udat ochii, este greu să  fii tu singur numai cu străinii. ( "Hargitai fecskemadár" dallamaira ) .Vagy : Uite uite uitete, uite uite uitete, ce se mişcă in tufişul cel verde. Am crezut,că e un vulpe s-au, un iepure..Nu e vulpe, nici iepure, e un domn şi cu mătuşa, sar afară din dantela cel verde. ( Ni ni ni ni, mi mozog cimü ének dallamaira).                                                                                   Vagy. Vai ce înalt, vai ce înalt, acest primitor de musafiri. Este in el, este in el, vin bun-fată brună de vândut. De nu-i in el fată brună de vândut, să se dărâme crâşma asta de rebut. ( Jajj de magas, ez a vendégfogadó dallamaira). ( Lásd bővebben, krasznabélteki nóták. )

Vagy: Nu ştiim pe unde, ne va duce soarta, Pe drumuri grele, înnegurate. Prinţule De Ceaba.L., super-om galactic, să ne conduci iar la victorie !  Refren: Un pumn de oameni, destrămând, ca stânca, in lupta cruntă dintre secole. Capetele noastre, se înpuţinează, să ne laşi Doamne, al nostru Ardeal !

Vagy: Vino câine Bodri, ia-ţi cortul şi lemnul. Am fost daţi afară, urmează-ţi stăpânul. Te-au bătut cu parul, pe mine cu graiul, Hai să fiim prieteni, pe alte meleaguri.  Mergem împreună, ca doi câini de haită. Cum am păţit asta, n-o să ştiim vreodată.  Nu-ţi bate mult capul, oblu înainte, în cimitirul vesel, vom avea mormânte !  ( Gyere Bodri kutyám dallamára)

 

    

   Néhai Csákány Józsi bá-tól , aki  a magyarok Erdélybe való bejövetelekor Nagybaconban, Magyarország akkori hadügyminiszterével ,Nagybaczoni Nagy Vilmossal parolázott itt a központban a diszkapu alatt, megtanultam a vadőrök rangjait.

Legelső rang a VADŐR ( ez az alapember, ez végzi el a munkát), következik a VADNAGY, FŐVADNAGY, SZÁZVADOS, ŐZNAGY. A legeslegnagyobb rangú vadőr az a VADDISZNÓ.

                                                                                                                              Tisztelettel, Nagy Antal .

 

 

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben