http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

GURÍTÁS.

 


 

 

Látványos, könnyed, gyermekjáték Krasznabélteken .

Kellékek. Egy, legalább félméteres síma deszkadarab. Roszpénz.( legalább egy zsebnyi)

 

A deszkát megfelelő szögben odatámasztották a falnak vagy egy fának s a pénzérméket két vagy három gyerek ,egymás után legurította rajta. Volt, hogy a pénzérmék közel kerültek egymáshoz volt,hogy távolabb. Négy öt érmét is egymásutánban le lehetett gurítani de mindenki  egyforma mennyiséget, megegyezés szerint. Szabad volt a deszka szögét , helyzetét változtatni,hogy minél szétszórtabban guruljanak el a pénzek. A második gurító vadászott az elsőnek a gurító pénzeire, mert jó gurító tehnikával irányítani lehetett a pénzérmét . Nem mindegy volt ,hogy a deszka milyen magasságából indította az érmét. Lényeg az volt,hogy minél közelebb kerüljön az ellenfél pénzéhez . Ha a két pénzérme egymást érintette akkor azokat a később gurító gyerek zsebre tehette. Ha a pénzeket arasszal el lehetett érni az is beseprendő volt . Igyekeztek a guruló pénzérmét két ellenséges pénz közzé helyezni s akkor mind a két érme ( akár három,négy is) eltulajdonítható volt. Nagyon jól gurult súlyánál fogva a Mihály királyos százlejes . Ha a pénzérme csak lecsúszott a deszkáról s nem gurult, az a gurítás érvenytelen volt s egyszer meg lehetett ismételni. Ha ez másodjára sem sikerült akkor gurított a következő játékos . A játék akkor ért véget amikor megúnták, vagy elnyerték egymástól a pénzeket .

 

Dr. Nagy Antal, 2009.Apr.25.

 

 

 

 

 

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben