http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

AZ ERDŐDI VÁR LEGENDÁJA.

 

 

A Zilah-Szatmár közötti műúton haladva már egészen közel Szatmárhoz fekszik Erdőd nagyközség, városka . Annak is a Szatmár felé eső végén egy éles kanyar után, jobboldalt a dombon magasodik a vár, mely nagyanyám szerint mindig vár. Már csak egy erősen romos állapotban lévő bástya áll belőle,(azóta helyrepofozták egy kicsit) pedig hajdan fontos erőditmény volt és pezsgő élet folyt falai között. Több gazdája is volt, mint a Drágffyak,Báthoryak, Károlyiak, viszont a Rákóczi-féle szabadságharc alatt a fejedelem is sokszor tartózkodott a várban családtagjaival együtt. Innen jó időben messzire lehet látni. Északkelet felé nézve jól kivehetőek a keleti Kárpátok hófedte csucsai az Avas- Gutin-Cibles vulkánikus vonulata. Azt mesélik nagyon szép tiniger lánya volt Rákóczi Ferencnek, sokan látták, mert ha tehette kint ült a parkban egy fonott székben kötögetett, vagy font s csengő hangon énekelt .

A szabadságharc bukása után Rákóczi Ferenc sokáig ott bujdosott a várban, a vár környékén . Volt ott éppen elég buvóhely amit az idegen behatoló, népsanyargató labancok nem ismertek. Amikor az osztrákok megszállták a várat s mintegy várfogságra itélték a benne tartózkodókat a Rákóczi családjával együtt, még akkor is meg-meglátogatta szeretteit a Fejedelem. Az osztrák kémek sejtették a dolgot, mert szerte a vidéken az emberek beszélték, hogy itt, meg amott látták Rákóczit, de minden utána való nyomozás hiábavalónak bizonyult. Ügyes nyomkeresők jelentették, hogy a várba lóháton jár valaki. Minden reggel frissen seperték a vár környékén elszórt homokot és türelmesen vártak . Egy este jelentették, hogy a  friss patkónyomok megismétlődnek a vár körül. Határozottan látszottak a nyomok amint azok egyik irányból érkeznek s a másik irányba távoznak. Szorosabb inspekciót rendeltek el, minek eredményeképpen egy reggel jelentették, hogy a "madárka " bennt van a kalitkában,most érkezett s a patkónyomok  a várba vezetnek. Nosza össze is csődült a helyörség s tűvé tették a várat, de nem találták meg  Rákóczit . Ez a jelenség többször megismétlődött s már-már boszorkányságot sejtettek a dologban, viszont csak egy ravasz kuruc fogás volt az egész, a lóra fordítva verték fel a patkót. Ezért amikor elmenni látszott este, valójában érkezett s mikor jönni látszott reggel,akkor távozott . Igy játszotta ki a lovas a nyomkeresők figyelmét .

               Telt-múlt az idő, nem volt sietős a labancoknak a távozás, hiszen nagyon jól érezték magukat itt. Rákóczi lánya közben igen szép hajadonná cseperedett, mely tényt a várban gyakran megforduló labanchadnagy észre is vett és előnyösen ki is használt . Addig udvarolgatott a leányzónak amig az fülig szerelmes lett a nyalka hadnagyba. Mind gyakrabban találkoztak, beszélgettek a várudvaron, s a várat övező bujanövényzetű parkban. Rákóczi-né nem nézte jó szemmel a fiatalok találkáit, de semmit sem tehetett a hatalom embere ellen. A hadnagy minden fortélyát bevetette, hogy megtudja Rákóczi fejedelem hollétét. Minden próbálkozása heves ellenállásba ütközött, mert a leányzó ügyes manőverrel mindig elterelte a szót az apjáról. Kis idő múlva a hadnagy újjabb cselhez folyamodott . Egyik este amikor kettesben voltak, kis szelencét vett elő melyben egy gyémántos aranygyűrű volt. Elhitette a lánnyal, hogy feleségül akarja venni s a gyűrűt az ujjára húzta. Gyere, mondta bájosan a hadnagy, mondjuk meg édesanyádnak is mit akarunk. De itthon van édesapám is, csúszott ki az elkábított bakfis száján a szó. Rögtön szájára is tette a kezét, ahogy ezt kikotyogta. Több se kellett a hadnagynak, azonnal összetrombitáltatta a katonákat s kutatni kezdték a vár szobáit. Rákóczi alig tudott elmenekülni. Egy titkos ajtón kiszökött a várból s a vár mögött az erdőben egy másik átjárón eltünt egy alagútban. Menekültében volt még annyi ideje, hogy elátkozza árulkodó leányát. A katonák felfedezték a buja növényzettel benőtt várárokban a tikos járatot, be is kerültek az alagútba ,ahol addig mentek amig rá nem jöttek, hogy körbe-körbe forognak s valahogy jókésőre bosszúsan előbújtak . Nem vették észre,hogy ott egy másik bejárat is van mely az igazi alagútba vezetett s amelyen a fejedelem egérútat nyert .A fejedelemmel együtt eltünt a lánya is többé senki sem látta, senki sem hallott róla . Rosz szájak azt mesélték, megszökött a hadnaggyal .                                                                                                                                                                                                 A körpince erdődi diákoskodásom alatt még látogatható állapotban  volt  . Sokszor jártunk benne . A közeli S.M.T. (Gép és traktorállomás) udvaráról elvettünk egy elhasznált olajszűrőt, azt meggyújtottuk s irány a körpince. Eleinte csak igen meghajolva tudtunk haladni,de aztán kiszélesedett a járat. Aki nem volt ismerős úgy járt mint a labancok, mert az volt az érzése,hogy előre halad ,aztán ketté vált az alagút  arra biztatva a gyanútlan embert, hogy a baloldalin haladjon tovább, igy visszatért a körforgásba . Ennek a körpincének a bejáratával szemben a vár irányába volt egy szinte láthatatlan,takart, keskenyebb boltives alagút melynek nyilása a sötétben nem is volt észrevehető (mára beomlott) s melyről azt tartják, hogy a nagykárolyi várral  és a szatmári Kálvária templommal is volt összeköttetése. Azon menekült volna el Rákóczi Ferenc.

Az erdődiek úgy mesélték, hogy Rákóczi lánya most is ott van valamelyik titkos alagútban, elátkozva hatalmas varangyosbéka képében. Három kád pénzen ül, melyekben arany, ezüst és bronzérmék vannak. Minden évben az elátkozás napján a béka visszaváltozik leánnyá s feljön a vár elé a megszokott helyére és úgy tesz mintha kötne. Egyesek mesélték, hogy messziről látták amint ott ül a lány a vesszőből font karosszékben, búsan énekel, de megközeliteni nem lehet. Olyan mint egy árnykép ,csalóka szivárvány, hologramm . Ahogy valaki megközelíti, eltűnik. Az átok szerint egy évben csak egy szemet köthet egy megkezdett cvetteren s akkor szabadul, ha azt befejezte. Van még egy módozata a szabadulásának, ha egy legény felkeresi és a csúf békát megcsókolja . Állítólag ez egyszer meg is történt, viszont a béka a csók után eleven tűzzé változott s a legény hanyat-homlok menekült ki a labirintusból .

 

Azt mondják a történelem ismétli önmagát, mert valamivel több mint száz évvvel, újabb szerelmi drámának lett tanúja az öreg erdődi vár . Itt udvarolt a hires költő Petőfi Sándor, Szendrei Juliának. Atyja Szendrei Ignácz ellenezte a házasságot. Akkor irta a költő azt a verset mely így kezdődik "Álldogálok a tó partján, szomorúfűz mellett " Be is van írva ezen idézet egy kő obeliszkbe a várral szemben. Azonban az elvi kérdésekben járatlanok 1990 ben nagy vasrudakkal felfeszítették, megcsúfolták ezen ártatlan szerelem kőbe irt emlékét is.

   Azóta még sok szerelmi történet zajlódott le ott amit esetleg majd más ír le .

Az erdődi vár 1850-ben

Dr. Nagy Antal 2009. Május 2.

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben