http://nagydoki.npage.de
Miklósjárás Krasznabélteken

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

 MIKLÓSJÁRÁS KRASZNABÉLTEKEN .
 

 

Ezt a szokást a sváb telepesek hozták be s kisebb nagyobb megszakitásokkal  Miklós estén avagy Mikuláskor adták elő, évtízedeken át . Kimondottan csak a katonaságra besorolt legények a sorosok lehettek a szereplői .
Miklós este december 5-e előtt "titokban" nagy készülődés folyt, melyben sokan segédkezdek, tanácsokat adtak, aztán felöltöztek a legények és sötétedéskor elindultak a házakhoz, körben a faluban .
A szereplők :
ÖRDÖG :
Három legény öltözött be a kéményseprőktől elkért ruhákba. A főördögnek félelmetes maszkja volt, pirosra festett kosszarvakkal, kecskeszakállal, fekete fénylő pofázmánnyal, melynek szájából hosszú piros nyelvet tudott ölteni, (felfújt egy tussal pirosra festett disznóbelet). Hasán, hátán a csordásoktól, s gazdáktól elkért legnagyobb kolompok szóltak s hozzá vállán, könyök és térdhajlatban, bokáin számtalan kisebb kolomp, csengő s zörgő volt felerősitve. Kezében piros vesszőből font legalább kétméteres korbácsot tartott. Még a felnőttek is babonásan féltek tőle. A főördögöt a derekára erősitett két hosszú lánc segitségével vezette, tartotta vissza két kisördög. A kisördögök is fekete ruhában voltak, fejükre a szemeknél s a szájaknál kivágott fekete harisnyát húztak ( mint a mai bankrablók ). Kezükből nem hiányzott a piros korbács, viszont az rövidebb és ütésre alkalmasabb volt.
ANGYAL
: Többen voltak, a sorosok számától függően akár húszan is. Térdigérő fehér ruha  volt az öltözetük, fejükön papírból készült püspöksüveg, aranyos kereszttel a tetején,vagy elején. Nem hiányozhatott a fonott korbács sem ( talán lángpalos).
A ZSIDÓK :
Mindig csak ketten voltak. Záli meg a felesége(kimaszkírozott legények), ócskásnak,házalónak felöltözve. Nagy házaló koferrel jöttek,amit felnyitottak a házban az asztalon . Sok minden hasznos eladó árú volt benne, melyet hangos szavakkal dicsértek ( "Ajajajajj, itt a jó portéka ! Aki nem vesz beteg lesz, aki vesz jó lesz ! stb) ,kezükben állandóan egy kerepelőt ( recsát ) forgattak, nagy lármát csapva .Szurtos volt az ábrázatuk, öltözetük szakadozott és agyonfoltozott kockás anyagból állott. Záliné-nak jókora mellei votak, s párna a hasánál, tollpihés paróka a fején. Ők voltak a legkedvesebb és legvártabb szereplők .

A ceremónia lefolyása.
Mikulás este, miután minden elkészült, a szereplők beöltöztek és úgy maskarásan szentmisét hallgattak. Az ördögöknek tilos volt a templomba lépni, ők csak a templom küszöbéről halgathatták a misét . A mise végeztével a pap az ördögökkel háromszor megkerülte a templomot és bőven meghintette őket szenteltvízzel . Az volt a hiedelem, ha ezt nem teszi, eljön az igazi ördög és elviszi mindet a pokolba . Ezért is volt szükséges az erős lánc . Állitólag  a főördögöt egyszer már fel is emelte valami láthatatlan erő, csak a láncok s a pap ördögüző praktikái, a kereszt, no meg a szentelt víz mentette meg  a pokolba vivéstől .
A modernebb világban a milicia engedélyére is szükség volt, akik felügyeltek arra, hogy ne fajuljon verekedéssé a játék, mint ahogy az majdnem mindig azzá fajult .
Igy megáldva, felhatalmazva, a Miklósok elindultak és sorra járták a házakat.
Az előljáró kopogott be a házba angyal képében, aranyozott süveggel, félelmetes korbácsa elérte a küszöbről a szemközti fal felső sarkát. Köszönt illedelmesen "Dicsértessék a Jézus Krisztus¨ !- megkérdezte beengedik e a "Mikulást " ?. Ha igen volt a válasz, akkor tárva nyitva hagyta az ajtót és kezdődött a szinjáték .
Az egész falut izgalomban tartó pokoli csörömpölés megerősödött és a társai által láncon vezetett főördöggel az élen, libasorban,előre-hátra táncolva-ugrálva, az ördögök megjelentek az ajtónyilásban és fokozatosan elérték a szoba közepét . Néhol ha a szoba közepén asztal volt, a főördög egyetlen ugrással felszökkent az asztalra vagy keresztül ugrotta azt, a jelenlévők nagy rémületére. Gyengébb idegzetüek el is ájultak . Az asztal tetejéről a főördög a korbáccsal megérintgette a jelenlévők fejét majd harsány kiáltással imára szólitotta fel a résztvevőket . Mindenki térdre ereszkedett s elmondtak közösen egy imádságot, miközben a főördög tovább veregette a korbáccsal főleg a siheder legények fejét . Az ima végeztével meg-megrázta magát, nyelvet nyújtott, acsarkodott, majd tánclépésben úgy ahogy jöttek eltávoztak .
Nem sokára megtelt a ház fehérruhás jóságos angyalokkal. Előszeretettel verseltették a kisgyermekeket, s piros almákat osztogattak,megsimogatták arcaikat, fejeiket . A ház népe megnyugodott, ismét elmondtak egy imát, majd szép csendben távoztak .
Kisvártatva a nyitott ajtón át éktelen kerepeléssel és óbégatással megjelent a zsidó házaspár, Záli és szutykos,"terhes" felesége. Záli fennhangon dicsérte a portékáját, előre parolázott mindenkivel s bevetette a vándorkereskedő minden fortélyát, egy sikeres vásár érdekében.
Felcsapták az asztalra helyezett hatalmas házaló koffert, a ház népe körbevette az asztalt s élénk alkudozások közepette megindult a vásárlás. Volt abban a kofferben mindenféle, főleg olyasmi amit akkoriban a boltokban nem lehetett kapni, mint nájlonharisnya, de csavaros cukorka, csokoládé, mézeskalács, piros alma, cukorsip stb. Még kis krampuszok is voltak meg Bukjfeljancsik. Az árú hosszas alkudozások után cserélt gazdát, többnyire feláron.
A Zsidónak szokása volt mindent ellopni ami a keze ügyébe került. Ellopta a falról a tükröt, szentképet, kapukulcsot, lábast, edényeket s csak úgy adta vissza ha észrevették s pénzért kiváltották. Ha nem, akkor a következő házban megvételre felajánlotta. Anyámnak ellopták a kedvenc lábosát , amit a szomszédasszony Kovácsné ( Mucukáné ) vett meg s adott vissza másnap kilyukasztva . A zsidó azt is megmondta honnan lopta a szajrét s panaszkodott, hogy olyan fukarok, hogy egy lyukas garast sem adtak a tárgy kiváltásáért.
Zálinét szabad volt megtapogatni, ( úgylehet azt is pénzért) megfogdosni nagy kacarászások közepette . Sokszor még a párna is kiesett a ruhája alól , vagy leesett a tollpihés parókája.
A falut bejárva, visszamentek a kultúrotthonba és a böjt ellenére, a papok neheztelésére, reggelig tartó bált rendeztek adventben, vigiliaböjt alatt .
1961-62 tájan tiltották le a játékot, közösen a pap s a milicia, a már emlitett böjt s a verekedések miatt .
Mi siheder legénykék úgy bosszantottuk az ördögöket,hogy tisztes távolságból kiabáltuk nekiek, " Nyá-nyá" ! Erre a láncon vezetett bocira célzó kiáltásra nagyon érzékenyek voltak s jaj volt annak akit elkaptak mert kiporolták a kabátját a korbáccsal. Nágel Jóska is kiáltott nekiek, aztán bemenekült hozzánk a kamarába, ahonnan a "békés" angyalok ráncigálták elő és istenesen elagyabugyálták a korbácsokkal . Egy mód volt a verés megszakitására, elkerülésére, ha térdenállva imádkozott a delinkvens.
Az utolsó Miklósjárás hétfő estére esett, mert a másnap keddi hónaposvásárra megérkeztek a hagymaárus perecsenyiek . Az ördögök megakarták ijjeszteni őket s az egyik vásárost imára szólitották fel s rázogatták nekiek a kolompokat kegyetlenül. A perecsenyi nem igen ijedt meg, mert leakasztotta a hámfát a szekérről, s beverte a főördög fejét. Általános verekedés lett belőle s az egész diszes társaság a helyi orvosi rendelőben kötött ki . Valami Simon ( Hauler ?)nevű volt a főördög abban az évben. Akkor este  nem jártak, s a következő években  már nem adtak engedélyt. Elfelejtődött . De van aki emlékszik még rá Krasznabélteken is. Szép volt, érdekes volt, izgalmas volt . A játék a hosszú hideg tél elűzését jelképezte, a sorosoknak pedig a felnőtté válást, azután pedig a nehéz háromévi katonaságot. Ezért is hunytak szemet a túlkapásokért a falusiak .

 Dr. Nagy Antal, 2009.04.04.

Ezeket a képeket a Duna forrásánál fényképeztem, Donaueschingen-ben 2015 Augusztus 21-én.

 


Im Donaaeschau.Hanselbrun im Donaueshau .

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben