http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

VENCI BÁCSI .

 

Alacsony, köpcös, karikalábú, pirosarcú, kékszemű, hirtelenharagú ember volt a bélteki Feierstein Venci bácsi,de hirtelen haragja hamar elszállt, mert általában véve jókedvű volt s állandóan valami csínytevésen járt az esze mint egy vásott suhancnak. Gyorsan, ijjesztően, dobálódzó hangon, fontoskodva beszélt s villogtatva jártatta a kék szemeit a hallgatóságán . Egy szerény kis gibliházban lakott a téglaszin elején Katalin nevű párjával s József fiával .

Mi gyerekek nagyon szerettük, mert sok stiklire ( csíny) megtanított bennünket. Egyszer nyáron őt bízták meg, hogy velünk gyerekekkel gereblyéltesse fel a kollektiv lekaszált szénáját a Hidadónál ott ahol az út elválik Géres meg Gyöngy felé. Kaptunk is egy fél normát érte. Ebédkor, miután mindenki a hazulról hozottból ( jobbára zsíroskenyér volt), valamennyire csillapította az étvágyát egyszer csak azt mondta : "Na Gott,s Namen "! ( Isten nevében ) s egy nagyot fingott . Mi elképedtünk ekkora parasztságon, mert otthon, ha véletlenül is előfordult ilyesmi, röktön jött a nyakleves és kizavartak bennünket a házból ( ők meg szívták a büdöst odabennt). Venci bácsi mint ha mi sem történt volna, pimaszul megkérdezte: Na fiúk ! Melyikőtök tud egy fingot ötfelé osztani ? Miután érdeklődést és cinkos mosolyt látott a sihederek arcán, türelmesen elmondta . Tudjátok hogy ? Vesztek egy öt ujjú kesztyűt, oszt belefingtok . Hát nem ötfelé oszlik, magyarázta a déli melegtől is felhevült állandóan piros arccal ? Azt mondták rá a faluban, "pujabolond " ( ez nem éppen egyenlő a mai pedofiliával) . Máskor megtanított bennünket kocsis göb-öt kötni . Ki is próbáltam másnap tudományomat a kollektívműhelyeknél egy boldádi szekéren . ( A bélteki szekereken már láncból volt a szekérhúzó (Istráng) s arra nem lehetet bogot vetni.) Bekötöttem a szekérnek mind a négy istrángját, oszt odébb álltam. Azt mondták a szekér gazdája sokáig kinlódott a bogokkal, de egyet sem sikerült kibontania . Fejszével kereste a tettest, hogy agyonvágja ha megtalálja. Belekötött Hermann Simonba a nappali őrbe, ( mert ilyen is volt). Valaki azt mondta neki, hogy Simon tud ilyeneket csinálni. Emlékszem egyszer Geng Józsit ( Gacsályit) elküldte a Hidadóhoz zabot hegyezni, máskor Szűcs Ferit ( Tűzsle Teslek ) küldte a kanyarfúróért a falu másik végére vagy Felényi Janit reszelőzsírért a patkolókovácshoz. Úgy engedelmeskedtek neki a gyerekek, hogy apjuknak sem jobban s aztán naphosszat mesélte fűnek fának milyen jó stiklit csinált. Egyszer még apámat is elbolondította . Tudta,hogy apám Nagy Sanyi,  él-hal a ruszliért ( a ruszli hagymában konzervált, szovjet eredetű, apró sós hal volt, fahordókban árulták a Haraszti  Pista-féle boltban  s rettenetesen sós és büdös volt) s azt hitette el vele, hogy Fogarasinál a pintérnél lehet ruszlit kapni . Állandóan dicsekedett, s olyan lehetetlen mesékkel jött elő mint Münchhausen báró. Például : Beesett egy szakadékba a Nagyhágó ároknál és sehogyan sem tudott kijönni. Addig ült a gödörben, amig rájött milyen egyszerű onnan kikerülni . Hazaszaladt, hozott egy létrát és kimászott. Szóval ilyen ember volt Venci bácsi, a bélteki kollektivgazdaság oszlopos tagja, apja Feierstein Józsefnek, a hatvanas évek aranylábú bélteki csatárának, akitől rettegtek az ákosi fotbalisták,  Fechetéék.

Egyszer viszont őt is megtréfálta a sors . Kapatosan jött haza a pincéből estefelé, ahova minden nap felment mint minden jó bélteki borosgazda. Felesége szótlanul rakta elé a vacsorát. Abban a korban voltak, amikor már mindent megbeszéltek egymás közt s inkább hallgattak. Venci bácsi is szótlanul evett. Egyszer csak a padlás felől dörömbölés hallatszott. Mintha valakik járkáltak volna odafennt .

Te asszony ! Ki van a padláson ? Förmedt a feleségére Venci bácsi. Ott senki sincs! Mit képzelődsz  már megint te bolond, válaszolt Katinéni harcias hangon ! Az öregasszony nagyotthalló volt s nem hallotta a padlásról jövő hangokat melyek kis idő mulva megismétlődtek.

Hallj oda te ! Lopják a málét ! -csapta le a kanalat most már Venci bácsi türelmét vesztve és se szó se beszéd felállott ,otthagyva a vacsorát és kirohant a házból. Hátraszaladt az udvaron, kitépte a trágyadombból a vasvillát s indult neki a hátsó házrészből nyíló padlásfeljárónak, előreszegezett vasvillával. Félrerúgta a lába elé kerülő moslékos vedret s félősen fellesett a feje felett feketén tátongó padláslyukra . Hallgatózott egy darabig, de onnan semmiféle zaj nem érkezett. Nekibátorodva rátette a lábát az első létrafokra, mely széles deszkából volt készítve akárcsak a többi. A vasvilla táncolni, reszketni kezdett a kezében, szemeit le nem véve a fekete lyukról, nyávogó reszketeg hangon felkiáltott : Hé ! Maga ott ! Jöjjön le ! Lépett felfelé egy lépcsőfokot s ismét felkiáltott: Hallja maga ! Azonnal jöjjön le ! Le van tartóztatva ! Igy haladt egyre feljebb rendíthetetlenül a létrán a padlásra. Gumipapucsba ( Slapp) bujtatott karikós lábain imbolygot, trottyos szinehagyott, foltozott doknadrágját meg-meg rántotta. A létra tetején is szinte magán kivül mint egy elromlott gramafon ismételgette: Hallja maga ! Jöjjön le ! A törvény nevében, le van tartóztatva ! Szentül hitte, hogy ott van a tolvaj és ő azt most megfogja .

Felérve a padlásra, sötétség fogadta, de már kint is alkonyodott. Bizonytalanul tekintett a giblilyukon még beszivárgó fény felé hátha megpillantja a behatolót. Ahogy a szeme megszokta a sötétséget meg is látta a tolvaj lekuporodott körvonalait a kémény mellett . Kiáltva odarohant s amikor a lény feléje fordult fényes szemeivel s szarvaival, hősiesen előredöfött a vasvillával . Atya Úr Isten ! Ez maga az ördög, kiáltotta ! Fájdalmas mekegés volt a válasz ...! Hát te voltál az, szólt haragosan a megsebzett kecskének , mert az volt a betolakodó ! Leverten a lejárathoz ment, lemászott a létrán, kabátujjával megtörölte izzadt homlokát, a vasvillát a sarokba állította s kilépett az ajtón a hűvös alkonyatba. Katinéni ott várta az ajtó előtt az udvaron s megkérdezte. Na mi van Venci ?  Mi van, mi van !  Most megnézheted a kecskédet ! Miért nem zártad le a padlásfeljárót ? !!

 

Dr.Nagy Antal 1988.okt.21.

P.s . Mivel ebben a karcolatban a szellentésről is szó volt, s annak felosztásáról, más karcolatban Fingós Liziről, szóljak most egy másfajta osztályozásáról ennek a természetes és emberi jelenségnek . Mert sírhatsz ríhatsz egy közösségben és senki sem hallja meg ,de fingjál csak egyet s mindenki odafigyel. A fing csak egy figyelmeztetés. Vigyázat ! A kanyarban jön egy szerelvény szar, és dudál, hogy el ne üssön valakit !

 Most felsorolom a FING  nevét a magyar ábc összes magánhangzójával . Ezt a stiklit már magasabb fokon, az egyetemen tanultam egyébb más hasznos dologgal együtt. Hiába na, az egyetem az egyetem, ott a szesszióban azzal is foglalkoztunk, hogy Fehér Géza  agyarművészhallgató, hálótárs, magnetofonjára felvettük a környék összes alfarhangját. Jöttek kollégák a szomszédos hálókból is, szó nélkül kapcsolták be a magnót ( a vizsgaszesszióban csendnek kell lennie ) s rottyintottak bele a mikrofonba. Összegyűlt igy vagy százötven durrantás, amelyeket a vizsgák utáni ünneplésben közhírré tettünk az ablakba kitett difuzor által. Az volt ám  modern zene ! Csak úgy kapkodták a fejüket a járókelők . Erdődön a középiskola internátusában Kocsis Aladárnak a Merk Öcsi meggyújtotta a böndőgőzét. Szép kék láng csapott ki a fenekén s mind leégette a szőrt a hátsó fertályáról az ipse ordítozásai közepette.Ezt is megtanultuk nem csak a matematikát .

Tehát a FING : 

 

A...........alfarhang.

Á...........hátvágánygáz.

E............segglehelet,szellentés.

É............végbélszél.

I............fityfirity,fing, vagy likritty.
O...........gyomorrotty.
Ö- Ő..........böndőgőz.
U............putypuruty,purc .
Ü-Ű............ürgyűrűfütty.

                            Ezt mikor az egyik "tanitványom" a baróti középiskolában egyszuszra elsorolta, mint magánhangzótorlódásra felhozott példát, aznap nem volt megtartva a magyar óra !

 

 

    Nagy Pista a gyógyszerész mondott el két régi nagykárolyi fingós esetet Hentes Miklós  pap jelenlétében egy sziansz alkalmával.  Két suszterinas hosszú rúdon vitte a kész csizmákat a vásárra . Már közel voltak a piactérhez amikor az egyik ledobta a rudat a csizmákkal együtt,  lefeküdt az aszfaltra s ott a hasát fogva és  jajongva vergődni s rúgkapálni kezdett . Természetesen, mindenki körréjegyűlt,hogy mi történt. Az inas egyre azt hajtogatta "Ennek ki kell jönni,ennek ki kell jönni" !  Nagyobb nyomatékot is adott óhajának akkor amikor felpattant, átölelt egy villanyoszlopot és ismételgette: Ennek ki kell jönni !  Sokan segítőkészen gyűrűbe fogták a sihedert, mások bolondnak nézték, miért akarja a villanypóznát kitépni a földből ? Egyszer csak az inas idegesen útat nyitott a tömegben s "vigyázzanak ,mert itt fog kijönni" !,  kijelentéssel, egy nagyot fingott s kacagva továbbállt, pofára ejtve a meglepődött alkalmi nézőközönséget.
  Másik : Egy öreg nagykárolyi bácsika sétálgatott a korzón és aprókat rottyintgatott. Nosza elibe szökik egy suszterinas,egy nagyot fingott az orra alá s mondá: Ossza el ezt is apámuram, mert nekem erre nincs időm s vihogva továbbnyargalt !
  Egyébként olaszországban fingófesztivál is van egy kisvároskában ( Livorno ? ) . A TV-ben is mutatták. Öttagu zsüri is van, akik egy hosszú cső segitségével a fing szagát orrintják meg, egy biró a fing időtartamát és hangerősségét méri, nagyra értékelik ha a versenyző trillákat is tud beépíteni produkciójába. A versenyzők ingyen egy nagy tál különlegesen biogázas paszulyfajtából készített főzeléket kapnak s külön-külön belefinganak, na nem a nulláslisztbe,hanem a zsürihez vezető cső tölcséres végébe. Aki nyer az még koronát is kap a fejére,meg jutalomdijjat . Jappánban női pisilőverseny  van, ki tud hátrafelé messzebbre pisilni. Egy több méteres linóleumon távbeosztások vannak. s azok segitségével mérik le milyen messzire lövődött ki a vizeletsugár. Hiába na ! Nagy a világ állatkertje és túl alacsony annak a kerítése.    

  Mint orvos azt tanácsolom, fingjanak bátran, bárhol, mert az csak az egészséget szolgálja s nem kapnak aztán bélcsavarodást. Már Hipokrátész is megmondta, a hangos fingnak nincs szaga,de amelyik halk vagy csendes, szaga annak rettenetes !  

    Mivel a kollektiv gazdaságban "magasfokú" értelmiségi képzés folyt, ide irom hányféle MÁJA volt egy vérbeli kollektivistának.

      Hát ugyebár;  volt  mája, fehérmája, libamája,boxcsizmája, gumicsizmája, hagymája, almája, normája, kalapkarimája, tormája, szalmája, karmája, néha szakmája , korcsomája, formája, imája, zsolzsomája, dumája, komája, Vilmája , Dalmája, Zelmája, fitymája, spermája, mamája, pálmája, flegmája, lármája, rámája, szindrómája, szarkomája, keresztmamája, nagymamája ( déd,ük,ös ), dilémája, gyurmája, kucsmája, drámája,curcumája  stb.                                                                                                                                                                                                                                                                N.A. 2009 áprilisában.

     
 Itt működött a bélteki patika . Nagy István gyógyszerész (második nevelő apám, névrokonom ) itt dolgozott egy életen át. Pedáns, szakmájához értő, komoly szakember volt.Itt nevelte fel három fiát, barátaimat: Istvánt, Zoltánt és Gábort . Itt kaptam útravalót az orvosi pályára . A templom mögötti sikátorokból közelitettük meg a hittanórát. Harasztiék is ott laktak ahol a kiskocsi áll.A bélteki patika épülete . 

                                
                                   

 

 

 

 

 


                                                                                                                                                                

                                                                                                                       

 

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben