http://nagydoki.npage.de

Dr. Nagy Antal - Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok

 

                                        VENCI BÁCSI .

 

 

       Alacsony, köpcös, karikalábú, piros arcú, kék szemű, hirtelen haragú ember volt a bélteki Feierstein Venci bácsi, de hirtelen haragja hamar elszállt, mert általában véve jókedvű volt és állandóan valami csínytevésen járt az esze mint egy vásott suhancnak. Gyorsan, ijesztően, dobálózó hangon, fontoskodva beszélt s villogtatva jártatta a kék szemeit a hallgatóságán . Egy szerény kis gibliházban lakott a téglaszín elején Katalin nevű párjával meg József fiával .

Mi gyerekek nagyon szerettük, mert sok stiklire ( csíny) megtanított bennünket. Egyik nyáron őt bízták meg, hogy velünk gyerekekkel gereblyéltesse fel a kollektív lekaszált szénáját a Hidadónál ott ahol az út elválik Géres meg Gyöngy felé. Kaptunk is egy fél normát érte. Ebédkor, miután mindenki a hazulról hozottból ( jobbára zsíros kenyér volt), valamennyire csillapította az étvágyát, egyszer csak azt mondta : "Na Gott,s Namen "! (Na, Isten nevében !) és egy nagyot fingott . Mi elképedtünk ekkora parasztságon, mert otthon, ha véletlenül is előfordult ilyesmi, rögtön jött a nyakleves és kizavartak bennünket a házból ( ők meg szívták a büdöst odabent). Venci bácsi mint ha mi sem történt volna, pimaszul megkérdezte: Na fiúk ! Melyikőtök tud egy fingot ötfelé osztani ? Miután érdeklődést és cinkos mosolyt látott a sihederek arcán, türelmesen elmondta . Tudjátok hogy ? Vesztek egy öt ujjú kesztyűt, oszt belefingtok . Hát nem ötfelé oszlik, magyarázta a déli melegtől is felhevült állandóan piros arccal ? Azt mondták rá a faluban, "pulyabolond " ( ez nem éppen egyenlő a mai pedofíliával) . Máskor megtanított bennünket kocsis göb-öt kötni . Ki is próbáltam másnap tudományomat a kollektív műhelyeknél egy boldádi szekéren . ( A bélteki szekereken már láncból volt a szekérhúzó (Istráng) s arra nem lehetett bogot vetni.) Bebogoztam a szekérnek mind a négy istrángját, oszt odébb álltam. Azt mondták a szekér gazdája sokáig kínlódott a bogokkal, de egyet sem sikerült kibontania . Fejszével kereste a tettest, hogy agyonvágja ha megtalálja. Belekötött Hermann Simonba a nappali őrbe, ( mert ilyen is volt). Valaki azt mondta neki, hogy Simon tud ilyeneket csinálni. Emlékszem egyszer Geng Józsikát ( Gacsályit) elküldte a Hídadóhoz zabot hegyezni, máskor Szűcs Ferit ( Tűzsle Teslek ) küldte a kanyarfúróért a falu másik végére, vagy Felényi Janit reszelőzsírért a patkolókovácshoz. A Straublit az örökös suszterinast nem tudta megdumálni. Úgy engedelmeskedtek neki a gyerekek, hogy apjuknak sem jobban s aztán naphosszat mesélte fűnek fának milyen jó stiklit csinált. Egyszer még apámat is elbolondította . Tudta, hogy apám Nagy Sanyi,  él-hal a ruszliért ( A ruszli sós hagymában konzervált, szovjet eredetű, apró hal volt, fahordókból árulták a Haraszti  Pista-féle boltban kilóra  és rettenetesen sós és büdös volt .) és azt hitette el vele, hogy Fogarasinál a pintérnél lehet ruszlit kapni . Állandóan dicsekedett, s olyan lehetetlen mesékkel jött elő mint Münchhausen báró. Például : Beesett egy szakadékba a Nagyhágó ároknál és sehogyan sem tudott  kijönni . Addig ült a gödörben, amíg rájött milyen egyszerű onnan kikerülni . Hazaszaladt, hozott egy létrát és kimászott. Szóval ilyen ember volt Venci bácsi, a bélteki kollektív gazdaság oszlopos tagja, apja Feierstein Józsefnek, a hatvanas évek aranylábú bélteki csatárának, akitől rettegtek az ákosi futballisták,  Fechetéék.

  Egyszer viszont őt is megtréfálta a sors . Kapatosan jött haza a pincéből estefelé, ahova minden nap felment mint minden jó bélteki borosgazda. Felesége szótlanul rakta elé a vacsorát. Abban a korban voltak, amikor már mindent megbeszéltek egymás közt s inkább hallgattak. Venci bácsi is szótlanul evett. Egyszer csak a padlás felől dörömbölés hallatszott. Mintha valakik járkáltak volna odafent .Te asszony ! Ki van a padláson ? Förmedt a feleségére Venci bácsi. Ott senki sincs! Mit képzelődsz  már megint te bolond, válaszolt Kati néni harcias hangon ! Az öregasszony nagyothalló volt s nem hallotta a padlásról jövő hangokat melyek kis idő múlva megismétlődtek.

Hallj oda te, lopják a málét, csapta le a kanalat most már Venci bácsi türelmét veszítve és se szó se beszéd felállott, otthagyta a vacsorát és kirohant a házból. Hátraszaladt az udvaron, kitépte a trágyadombból a vasvillát s indult neki a hátsó házrészből nyíló padlásfeljárónak, előreszegezett vasvillával. Félrerúgta a lába elé kerülő moslékos vedret s félősen fellesett a feje felett feketén tátongó padláslyukra . Hallgatózott egy darabig, de onnan semmiféle zaj nem érkezett. Nekibátorodva rátette a lábát az első létrafokra, mely széles deszkából volt készítve akárcsak a többi. A vasvilla táncolni, reszketni kezdett a kezében, szemeit le nem véve a fekete lyukról, nyávogó reszketeg hangon felkiáltott : Hé ! Maga ott ! Jöjjön le ! Lépett felfelé egy lépcsőfokot s ismét felkiáltott: Hallja maga ! Azonnal jöjjön le ! Le van tartóztatva ! Így haladt egyre feljebb rendíthetetlenül a létrán a padlásra. Gumikalucsniba ( Korabeli elnyűhetetlen gumicipő amivel a mezőt járták.) bújtatott karikós lábain imbolygott, trottyos színehagyott, foltozott, bő dokknadrágját meg-meg rántotta ahogy a vasvillával hadonászott. A létra tetején is szinte magán kívül mint egy elromlott gramofon ismételgette: Hallja maga ! Jöjjön le ! A törvény nevében, le van tartóztatva ! Szentül hitte, hogy ott van a tolvaj és ő azt most megfogja .

Felérve a padlásra, sötétség fogadta, de már kint is alkonyodott. Bizonytalanul tekintett a gibli lyukon (padláslyuk a ház elején ) még beszivárgó fény felé hátha megpillantja a behatolót. Ahogy a szeme megszokta a sötétséget meg is látta a "tolvaj" lekuporodott körvonalait a kémény mellett . Kiáltva odarohant s amikor a lény feléje fordult fényes szemeivel s szarvaival, hősiesen előredöfött a vasvillával . Atya Úr Isten ! Ez maga az ördög, kiáltotta ! Fájdalmas mekegés volt a válasz ...! Hát te voltál az, szólt haragosan a megsebzett kecskének , mert az volt a betolakodó ! Leverten a lejárathoz ment, lemászott a létrán, kabátujjával megtörölte izzadt homlokát, a vasvillát a sarokba állította s kilépett az ajtón a hűvös alkonyatba. Kati néni ott várta az ajtó előtt az udvaron s megkérdezte. Na mi van Venci ?  Mi van, mi van !  Most megnézheted a kecskédet ! Miért nem zártad le a padlásfeljárót ? !!

 

Dr.Nagy Antal 1988.okt.21.

P.s . Mivel ebben a karcolatban a szellentésről is szó volt, s annak felosztásáról, más karcolatban Fingós Liziről, szóljak most egy másfajta osztályozásáról ennek a természetes és emberi jelenségnek . Mert sírhatsz ríhatsz egy közösségben és senki sem hallja meg ,de fingjál csak egyet s mindenki odafigyel. A fing csak egy figyelmeztetés. Vigyázat ! A kanyarban jön egy szerelvény szar, és dudál, hogy el ne üssön valakit !

 Most felsorolom a FING  nevét a magyar ábécé összes magánhangzójával . Ezt a stiklit már magasabb fokon, az egyetemen tanultam egyéb más hasznos dologgal együtt. Hiába na, az egyetem az egyetem, ott a szesszióban azzal is foglalkoztunk, hogy Fehér Géza agyarművészhallgató, hálótárs, magnetofonjára felvettük a környék összes alfarhangját. Jöttek a kollégák a szomszédos hálókból is, szó nélkül kapcsolták be a magnót ( a vizsgaszesszióban csendnek kell lennie ) s rottyintottak bele a mikrofonba. Összegyűlt így vagy százötven durrantás, amelyeket a vizsgák utáni ünneplésben közhírré tettünk az ablakba kitett hangszóró által. Az volt ám a modern zene ! Csak úgy kapkodták a fejüket a járókelők . Erdődön a középiskola internátusában a géresi Kocsis Aladárnak a szakaszi Merk Öcsi meggyújtotta a böndő gőzét a sötétben. Szép kék láng csapott ki a fenekén s mind leégette a szőrt a hátsó fertályáról az ipse ordítozásai közepette. A tarka paszulynak például lila színű fingja van ! Ez így van !


Tehát a FING : 

 

A...........alfarhang.

Á...........hátvágánygáz.

E............segglehelet,szellentés.

É............végbélszél.

I............fityfirity,fing, vagy likritty.

í............kín rím.
O...........gyomorroty.

Ó...........klón (klotyón) szóló.
Ö- Ő..........böndőgőz.
U............putypuruty,purc .
 Ü-Ű............űrgyűrűfütty, bűzdűzni.

                            Ezt mikor az egyik "tanítványom" a baróti középiskolában egy szuszra elsorolta, mint magánhangzó torlódásra felhozott példát, aznap nem volt megtartva a magyar óra !

 Nagy Pista a gyógyszerész mondott el két régi nagykárolyi fingós esetet Hentes Miklós  pap jelenlétében egy borozgatás alkalmával.  Két suszterinas hosszú rúdon vitte a kész csizmákat a vásárra . Már közel voltak a piactérhez amikor az egyik ledobta a rudat a csizmákkal együtt,  lefeküdt az aszfaltra és ott a hasát fogva,  jajongva vergődni meg rúgkapálni kezdett . Természetesen, mindenki köréje gyűlt,hogy mi történt. Az inas egyre azt hajtogatta "Ennek ki kell jönni,ennek ki kell jönni" !  Nagyobb nyomatékot is adott óhajának akkor amikor felpattant, átölelt egy villanyoszlopot és ismételgette: Ennek ki kell jönni !  Sokan segítőkészen gyűrűbe fogták a sihedert, mások bolondnak nézték, miért akarja a villanypóznát kitépni a földből ? Egyszer csak az inas idegesen utat nyitott a tömegben s "vigyázzanak ,mert itt fog kijönni" !,  kijelentéssel, egy nagyot fingott s kacagva továbbállt, pofára ejtve a meglepődött alkalmi nézőközönséget.
Másik : Egy öreg nagykárolyi bácsika sétálgatott a korzón és aprókat rottyintgatott. Nosza elejibe szökik egy suszterinas,egy nagyot fingott az orra alá és mondá: Ossza el ezt is apámuram, mert nekem erre nincs időm, majd vihogva továbbnyargalt !
   Egyébként Olasz országban fingófesztivál is van egy kisvároskában ( Livorno ? ) . A TV-ben is mutatták. Öttagú zsűri van, akik egy nagy tölcsér és egy hosszú cső segítségével a fing szagát orrontják meg, amibe a versenyzők bele finganak . Egyik bíró a fing időtartamát és hangerősségét méri, nagyra értékelik ha a versenyző trillákat is tud beépíteni produkciójába. A versenyzők ingyen egy nagy tál különlegesen biogázas paszulyfajtából készített főzeléket kapnak és külön-külön belefinganak, na nem a nullás lisztbe,hanem a zsűrihez vezető cső tölcséres végébe. Aki nyer az még koronát is kap a fejére,meg jutalom díjat . Japánban női pisilőverseny  van, ki tud hátrafelé messzebbre pisilni. Egy több méteres linóleumon távbeosztások vannak. s azok segítségével mérik le milyen messzire lövődött ki a vizeletsugár. Hiába na ! Nagy a világ állatkertje és túl alacsony annak a kerítése.    

  Mint orvos azt tanácsolom, fingjanak csak bátran, bárhol, mert az csak az egészséget szolgálja s nem kapnak aztán bélcsavarodást. Már Hipokrátész is megmondta, a hangos fingnak nincs szaga,de amelyik halk vagy csendes, szaga annak rettenetes !  

    Mivel a kollektív gazdaságban "magas fokú" értelmiségi képzés folyt, ide írom hányféle MÁJA volt egy vérbeli kollektivistának.

      Hát ugyebár;  volt  mája, fehérmája, libamája, boxcsizmája, bürgercsizmája, gumicsizmája, hagymája, fokhagymája, (vad)almája, normája, (fasz)kalapkarimája, tormája, szalmája, karmája, néha szakmája , korcsomája, formája, imája, zsolzsomája, dumája, komája, Vilmája , Dalmája, Zelmája, fitymája, spermája, mamája, pálmája, flegmája, lármája, rámája, szindrómája, szarkomája, keresztmamája, nagymamája ( déd,ük,ős ), dilémája, gyurmája, kucsmája, drámája,curcumája  stb.                                                                                                                                                             N.A. 2009 áprilisában. 

     
Ebben a most romos házban működött a bélteki patika . Nagy István zsibói eredetű gyógyszerész (második, nevelő apám, névrokonom ) itt dolgozott és lakott egy életen át. Pedáns, szakmájához értő, komoly szakember volt. Itt nevelte fel három fiát, barátaimat: Istvánt, Zoltánt és Gábort . Itt kaptam útravalót az orvosi pályára . Ezekből a templom mögötti sikátorokból közelítettük meg a hittanórákat. Harasztiék is ott laktak ahol a kiskocsi áll.A bélteki patika épülete . 

                               
                                   

 

 

 

 

 


                                                                                                                                                                

                                                                                                                       

 

Szatmári sváb hagyományok

Nach oben